A védekező fázis, avagy hogyan elemezz meccset? – 2. rész

Eszedbe jutott már, miközben kedvenc csapatodért szorítottál, vajon mire figyel az edző a meccs közben? Mennyire tudatos és begyakorolt a játékosok összetett mozgása egy gyönyörű akció sodrásában? Mire fókuszálnak az edzőket segítő videóelemzők? Hogyan állnál neki kezdőként egy összetettebb meccselemzésnek? Második nekifutás: védekezz!

Az első részben a meccselemzés általános elemeit foglaltam össze. Ha még nem olvastad, érdemes inkább ott kezdeni. A második részben a védekező fázisra fókuszálok.

Szervezettség, Onesta és kreatív védők

Ahogy azt minden fociszerető ember tudja, egy csapat akkor van védekező fázisban, amikor nem birtokolja a labdát. E fázis hatékony végigvitele labdaszerzésig komoly taktikai felkészültséget, szervezettséget és fegyelmet igényel. A legtöbb edző nagyobb hangsúlyt fektet a védelmi rendszer megszervezésébe és begyakoroltatásába, mint a támadó fáziséba. Ez nem különösebben meglepő, hiszen a hosszú bajnoki szezon alatt kifizetődőbb a stabilitás. (Az ordas közhelyet, miszerint a bajnokságot a védelmek nyerik ugyan ezerszer hallhattuk már, de ettől még igaz.)

Nézzük egy – a focitól távoli területen alkotó, ám hiteles – szakember véleményét a védekezés fontosságáról. Claude Onesta, aki három világbajnoki-, két olimpiai- és három európa bajnoki aranyérmet nyert a francia kézilabda válogatott szövetségi kapitányaként, a következőképpen vélekedik a területről:

“Minden csapatsport esetében azok a csapatok kerülnek ki győztesként, akik védekezésben dominálnak. […] A védekezés sokszor nem csak az, hogy akadályozom a másikat a támadásban. Persze, elfogadható, ha alárendelt szerepbe kerülsz és engeded, hogy az ellenfél közelebb kerüljön a kapudhoz. De a modern védekezés arról is szól, hogy megzavarod a támadást, hogy labdát szerezz és gyors játék révén operálj. Ez gyakorlatilag a kontratámadás, ami a leghatékonyabb forma, mert olyan védelemmel találod szemben magad, amely nem tud időben visszaszerveződni.” (Forrás: Omlett du Fromage blog)

Onesta itt nem csak a fociról, hanem általában a csapatsportágakról is beszélt, de attól még mondandója kedvenc sportágunkon belül is rávilágít a szervezett védekezés fontosságára.

A védekező fázist két részre lehet bontani:

– Taktikailag rendezett védekező fázis

– Átmeneti fázis támadásból védekezésbe

Ebben a cikkben főleg az előbbiről lesz szó.

Általában megállapítható, hogy egy játékos védekezésben kevesebb kreatív energiát szabadíthat fel, mint támadásban. Az ellenféltől való függés ebben a fázisban sokkal nagyobb, hiszen a védekezés reakció arra, amit az ellenfél csinál vagy szeretne csinálni.

Félreértés ne essék, Bonucci vagy Thiago Silva a saját területükön hasonlóan kreatív focielmék, mint Messi vagy Ronaldo a pálya másik végén. A különbség az, hogy a hátsó régióban történő “kreatívkodás” kevésbé látványos vagy emlékezetes.

Sir Alex Ferguson például nagy stratéga volt, a szervezett védelem nagy híve, de nem szerette a játékosai minden egyes lépését behatárolni. Igyekezett javítani a vörös ördögök döntési sebességét, megmutatni nekik, a különböző szituációkban milyen reakciók a helyesek, de onnantól a játékosaira bízta, éles helyzetben hogyan döntenek.

Lássunk néhány elemet, amit a védekezési fázis elemzése közben érdemes figyelni:

– Védelmi piramis

– Védelmi lánc típusa

– Emberfogás/területvédekezés

– Hibrid játékosok mozgása

A piramis

A piramis az, ahogyan a csapatok leparkolják a buszt. Mert mindenki – igen, még a Barca is – leparkolja a buszt. Hogy mennyire mélyen, az a játékosok képességeitől, a játékrendszertől és az aktuális ellenféltől függ.

Négy védő, három védekező középpályás (vagy kettő, plusz egy támadó középpályás, aki kiveszi a részét a védekezésből), két szélső, akik az ellenfél felfutó szélsőhátvédeit őrzik és a csatár, aki a felezővonaltól zavarja az érkezőket. Ez egy piramis. A legtöbb védekező formáció ilyen vagy nagyon hasonló ehhez.

ac-milan-piramis-formacio-nagykero-blog
Milánói piramis

Mit érdemes figyelni ezen a folyamatos mozgásban lévő piramison?

Visszalép-e a támadó segíteni? A felfutó szélsővédőket követi valaki, hogy megelőzzék a létszámfölények kialakulását? A védelem centrumában helyezkedő középső védők-védekező középpályások négyzet vagy téglalap (ahogy tetszik) elég hatékonyan védi, fedi le a területeket?

Fokozott figyelmet érdemes fordítani erre a két területre is: hol alakul ki gyakrabban létszámfölény? Milyen lehetőségek adódnak az átmeneti fázisokban?

Védelmi láncok

Érdekes lehet a védelmi láncok működésének elemzése.

Vegyünk egy Roma-Milan meccset. Képzeljük el az egyvonalban helyezkedő négy Milan védőt. Érkezik Peres a jobb oldalon, és támadja Antonelli területét, aki természtesen megpróbálja szerelni vagy visszaszorítani a jól cselező ex-torinóit. Mit csináljon, hogyan helyezkedjen a többi védő, amíg Antonelli kilép Peresre?

Az egyik lehetséges, ám kockázatos variáció, hogy tartják a vonalat Antonellivel, és megpróbálnak lesre állítani. Ez akkor nagy szívás, ha Peres egy az egyben megveri a védőt, amire lássuk be, megvan az esély. Innentől a Milan szempontjából nagy a baj, mert óriási üres területre robbanhatnak be a római támadók.

the-zone-defensive-diagonal-nagykero-blog-2
Egyvonalas védőlánc (Forrás: Marziali-Mora: The Zone: Advantages, Disadvantages, Countermeasures)

Ezt hívják – szabadfordításban – egyvonalas védelmi láncnak (one-line coveringnek).

(Az alábbi videóból többek között a lescsapdákról és azok gyenge pontjairól okulhatunk.)

Egy másik, biztonságosabb védelmi variáció Antonelli Peres elleni védekezésénél, ha a bal oldali középhátvéd, Romagnoli behúzódik biztosítani Antonelli mögé, a jobb oldali középhátvéd, Paletta, illetve a jobbhávéd, Abate pedig közelebb tolódnak.

A szélső védő tehát zavarja a felfutó támadót, a közelebbi középső védő biztosít, ha Antonellin átjutna Peres. Ilyen védelmi helyezkedésnél, ha a támadó befelé indulna el, Romagnolinak maradna ideje arra is, hogy befelé zárjon vissza.

the-zone-defensive-diagonal-nagykero-blog-1
Három vonalas védőlánc (Forrás: Marziali-Mora: The Zone: Advantages, Disadvantages, Countermeasures)

A védelem balra tolódása miatt természetesen egy tűpontos keresztlabda problémát okozhat, de ha a túloldali szélső középpályás teszi a dolgát, és őrzi a megnyílt területet a jobb oldali védő irányításával, akkor nem bomlik meg a védekező formáció.

Ezt hívjuk három vonalas védőláncnak (three line coveringnek). Antonelli pressingje az első vonal, a bal oldali belső védőé (Romagnoli) a második, Paletta és Abate pedig a harmadik.

A két vonalas védőlánc a fenti két típus keveréke. Antonelli pressingel, Romagnoli biztosít, a másik oldalon, Abate pedig vonalban marad Antonellivel. Az ötlet itt az, hogy a két hibrid játékos (szélső védők) kicsit feljebb helyezkednek labdaszerzés céljából.

the-zone-defensive-diagonal-nagykero-blog-3
Kétvonalas védőlánc (Forrás: Marziali-Mora: The Zone: Advantages, Disadvantages, Countermeasures)

Ha nem sikerül, akkor is van egy biztosító középhátvéd, Antonelli mögött, illetve egy másik belső védő, aki eldöntheti, megpróbáljon lesre állítani vagy maradjon mélyen, és vigyázzon az esetleg kiugró támadókra.

A védekező középpályások attól függően reagálnak vagy éppen nem reagálnak a védelmi vonal/vonalak mozgására, hogy milyen instrukciókat kaptak (emberfogás/területvédekezés), illetve milyen játékosok ellen játszanak.

Emberfogás/területvédekezés

Minden csapat az emberfogás és a területvédekezés valamilyen hibrid verzióját alkalmazza. A kettő keverékének mikéntje az aktuális fázistól és az ellenféltől is függ. Az utóbbi évtizedekben a sztenderd egyértelműen a területvédekezés lett, ugyanakkor bizonyos játékhelyzetekben elengedhetetlen az emberfogás alkalmazása.

Ahhoz, hogy megértsük egy csapat védekező fázisának felépítését, sokat segít, ha ki tudjuk szúrni, kapott-e valaki emberfogó, őrző-védő feladatot. (Amennyiben ez azt jelenti, hogy valakit az ellenfél játékosai közül konkrétan szeretnének kivenni a támadójátékból.)

Ilyenkor felmerülhet a kérdés, van-e szemmel látható fizikai vagy technikai különbség őrző és őrzött között? Mondjuk, Ljlulictól azt kérni, hogy szoros emberfogással kövesse Dybalát, a tuti piros lap (és egy valószínű sérülés) receptje. Megéri az emberhátrányt kockáztatni, hogy egy időre kizárjuk a ficánkoló támadót? Aligha.

Íme, néhány példa a területvédekezés elemzéséhez:

A területvédekezés egyik nagyon fontos eleme a tagging. (Nem igazán tudok rá megfelelő kifejezést. Talán a ’lekövetés’ közelíti meg valamelyest. Egyébként ha valaki tud pontosabb magyar kifejezéseket a cikkben szereplő angol szókapcsolatokra, kérem, jelezze!) Folyamatosan figyelni és követni kell az ellenfél mozgását. Ehhez fejben nagyon ott kell lennie a védekező játékosnak. Ha nem a megfelelő időben mozdulsz a csatárral, azonnal két méteres hátrányból indulhatsz versenyt futni.

A tagging off (talán: átengedés) a tagging egyik részeleme: a saját védekező zónádban addig őrzött ellenfelet annak a csapattársadnak „passzolod” át, akinek a zónája felé fut. Egyszerűnek hangzik, de egyáltalán nem az. Főleg profi tempónál, ahol egy ütem késés eldöntheti a meccset. Ennek a váltásnak a megfelelő időzítése csak kiváló kommunikációval működhet. Ha ez akadozik, könnyen létszámfölény alakulhat ki kellemetlen helyeken.

A hibrid játékosok

Az első részben már érintettem a hibrid játékosok figyelésének fontosságát. Ők azok, akik más pozícióban játszanak csapatuk védekező fázisában, mint a támadó fázisban. Mindig érdemes figyelni, melyik játékosok helyezkednek tőlük szokatlan pozícióban. Ez természetesen bármelyik fázisban hasznos lehet. A hibrid játékosok nagy eséllyel potenciális célpontok az átmeneti fázisokban és általában problémát jelentenek az ellenfélnek.

Összegezve

Egy jól szervezett csapat védekező fázisában kivétel nélkül minden játékos – beleértve a csatárokat is – részt vesz. Ennek megszervezésére az edzők általában nagyobb hangsúlyt fektetnek, mint a támadó fáziséra. Ezért védekezésben (hangsúlyozom!) általában több a begyakorolt együttmozgás, nagyobb az összhang mint támadásban, ahol kicsit nagyobb szerepet kap a kreativitás és az improvizáció. Az elemzésnél érdemes figyelni a védelmi piramis folyamatos mozgására, a védelmi láncok típusainak alkalmazására, az emberfogás, illetve a területvédekezéses megoldásokra és a hibrid játékosok mozgására.

A következő részben a támadó fázisról lesz szó.

Tartsatok akkor is velünk!

 

Folyt. köv.

Nagy Viliam

Források:
Floriano Marziali, Vincenzo Mora: The Zone: Advantages, Disadvantages, Countermeasures
Guidetofootball.com: Phases of Play
The False 9 blog: Football Tactics For Beginners: How To Watch Football – Part 2
Omlett du fromage blog: Mit gondol a világ legjobb kézilabda edzője, Claude Onesta a labdarúgásról?

 

Reklámok

One thought on “A védekező fázis, avagy hogyan elemezz meccset? – 2. rész

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s