“Ingyen igazolni, majd pénzért eladni, ez hosszú távon nem működik.” – interjú Paunoch Péterrel

Paunoch Péter játékosügynökkel beszélgettünk a nemzetközi és hazai scouting közti különbségekről. Hányadán állunk a játékosmegfigyeléssel? Hogyan keresnek új labdarúgókat a magyar klubok? Mire figyel egy scout? Mi szűrhető le a gólörömből? Etikus-e Mino Raiola? Mi az a TMS rendszer? Válaszok idelent.

Hogyan, milyen metódus alapján kezdenek az ügynökségek, illetve a magyar klubok információk után kutatni a piacon egy külföldi játékos szerződtetése előtt?

Ezt klubja válogatja. Vannak olyanok, akik viszonylag normális keretek között dolgoznak, próbálnak minőségi munkát végezni. A klubok esetében az ideális út valahogy így nézne ki: az ügynökségek által beajánlott játékosok bekerülnek a rendszerükbe. Első körben megnézik őket a Wyscouton, vagy az InStaton. Amennyiben megfelelnek, akkor egy személyes scouting a következő lépés. Ha a szakmai résszel is elégedettek, akkor a játékosok személyiségét kezdik vizsgálni. Megnézik például milyen megnyilvánulásai vannak a közösségi hálókon. Ha ez is rendben van, akkor megkeresik az ügynökét.

Ügynökségek esetében a saját példámat tudom mondani. Ha nekem beajánlanak egy játékost, legelőször megnézem a Transfermarkton, hogy milyen alapadatokat kell tudni róla: mennyit játszott az elmúlt időszakban, milyen piaci értéke van, mik a főbb paraméterei. Ez alapján, ha kedvező a kép és érdemes továbbmenni, akkor megnézzük a Wyscouton. Természetesen ezt már úgy tesszük, hogy tudjuk, milyen játékosokat keresünk. Úgy értem, van egy előszűrő és utána lépjük meg a fent említett lépéseket.

Melyek egy labdarúgó legfontosabb tulajdonságai, amelyekre érdemes figyelni a “felderítés” során? Van olyan, amiről a hétköznapi szurkoló vagy egy nem szakmabeli nem is gondolná, hogy fontos?

Szerintem ezek nem feltétlenül szakmai fogások, vagy technikai paraméterek, mert ott tiszta, mire kell figyelni. Én inkább a személyiségi jegyeket említeném. Egy eklatáns példa, ha a csapat gólt szerez, hogyan viselkedik a kiszemelt. Ha oda sem megy a csapattársaihoz az már egy jel lehet, hogy valami gond van, nehezen illeszkedik be a közösségbe. Szerintem ez egy olyan dolog, amit kevéssé vesz figyelembe a laikus egy játékos megítélésével kapcsolatban.

Mi a különbség egy külföldi és egy belföldi játékos felderítésében?

Nagy különbség van. A magyar játékosok elsőbbséget élveznek az MLSZ szabálya miatt, ezért jóval nehezebben elérhetőek. A rendszer úgymond összeért. Egy-két évvel ezelőtt minden mozdítható magyar játékost leigazoltak a klubok 3-4 éves szerződéssel. Most nincs szabadon igazolható magyar játékos a piacon. A klubok nem szívesen igazolnak pénzért, nem vásárolnak ki, ilyenkor mozdulnak a külföldiek felé. Az ő leigazolásuk adminisztratíve nehezebb, mert egy ún. TMS rendszeren (Transfer Matching System) keresztül regisztrálni kell a mozgásokat. Ezt a FIFA üzemelteti, ide kell minden információt feltölteni.

Ha jól értem a magyar piac befagyott?

Nem nagyon van mozgás. Minden átigazolási szezonban van valami, de kevés. A januári ablakban meg pláne. Ilyenkor nem sok olyan játékos van, akinek lejár a szerződése, inkább olyanok, akiket elküldenek. Itt van például Rudolf Gergely esete. Elküldték, a következő héten már új csapata lett. Ilyen esetekben a klubok nem azért igazolnak, mert pont ilyen típusú játékosra vágynak, hanem mert éppen hozzáférhető valami miatt.

Mi erről a véleményed? Jó ez így?

Nem jó dolog, mert a működő futballgazdaság alapja az, hogy van pénzmozgás. Ingyen igazolni, majd pénzért eladni, ez hosszú távon nem működik. Egy-egy szerencsés esetben sikerülhet csak. Ha a klubok nem invesztálnak játékosba, akkor hosszú távon nem is tudnak nyereségre szert tenni. Úgy tűnik, mozdulunk ebbe az irányba, most már van egy-két klub, amely hajlandó játékosra áldozni, de ez öt évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt.

Hogyan változtatnál a rendszeren?

Megszüntetném a szabadon igazolható játékosok státuszát. Minden játékosért pénzt kérnék, az úgy sokkal tisztább lenne. Minden játékosnak lenne egy kivásárlási ára, azt rögzíteném a szerződésbe. Így mindenki tudja, hogy az adott játékos mennyibe kerül, eszi, nem eszi, nem kap mást. Vagy egyáltalán nem igazol. A Bosman-szabállyal legalább annyi kárt okoztak, mint hasznot, ráadásul nem érték el vele, amit akartak.

És idehaza?

A magyar viszonyokon adminisztratíve nem tudsz változtatni, ha egyszer egy klubnak nincs pénze vásárolni, akkor nem vásárol. Nekem az a fura, hogy öt éve sem volt és most sincs. Ezek rossz beidegződések, amiken nehéz változtatni. Szerintem pont a piac fogja rákényszeríteni a csapatokat, ha frissíteni akarják a keretet, vásárolni kell. Az ilyen célokra fordítható összegek nagyrészét bérekre költik. Ami egyrészt kényszer, mert nem megy oda a játékos, ha nem kapja meg azt a pénzt, amit máshol. Persze ezt sem azért fizetik ki, mert annyira örülnek neki, hogy kétszer annyit kell fizetni a játékosnak, mint öt éve, hanem mert a piac rákényszeríti őket. Ha igazolni akarnak, akkor fizetni kell.

Szerinted milyen befolyással van a fiatal szabály a játékospiacra? Mi az előnye és hátránya?

Nem tartom jó dolognak, mert ez egy átmeneti előny a fiataloknak. Ha kiöregszik egy játékos abból a korosztályból, azaz nem lesz védett, akkor előfordulhat, hogy partvonalon kívülre kerül. Lehet, hogy egy játékos 23 éves korára érik be. Ilyen például Varga Kevin a Debrecenből. Összességében ebben a formában nem tartom jó szabálynak. Értem, hogy mi a cél, de az eszközön finomítani kellene.

Mi a különbség egy fiatal, utánpótláskorú és egy felnőtt játékos megfigyelésében?

Az utánpótláskorúak esetében az életkori specifikációkat figyelembe kell venni, ott nem lehet en bloc egy standard alapján megfigyelni egy játékost. Felnőtt játékosoknál ilyen kitétel nincs, ott “egyben” nézed a játékost. Utánpótlás korban figyelembe kell venni, hogy akcelerált, retardált-e a játékos és hogy a korosztályában mik a specifikumok.

Talent_scout_the_football_mind
Forrás: gamingzion.com

Mekkora megfigyelő apparátussal dolgoznak az NB1-es, NB2-es klubok?

A csapatok döntő többségénél nincs ilyen, szinte semmi. Abban, hogy legyen, szerintem nekünk is szerepünk van, mert időnként „piszkáljuk” a csapatokat. A legelső scouting tanfolyamunk idején a Fradin és a Videotonon kívül senkinél nem volt scouting részleg. Igazából senki nem is volt kíváncsi az elején, pedig mindenkit meghívtunk. Mostanra egyre inkább nyitottak. Lassan eljutunk oda, hogy valamilyen formában minden NB1-es és NB2-es csapat mutat érdeklődést. Vagy már küldött valakit a tanfolyamokra, vagy fog. Akik még nem, azoknak tervezzük, hogy küldünk gyakornokot, akik itt végeztek. Tárgyalunk az MLSZ-szel is különféle előadások kapcsán. Ezt a dolgot zászlóra tűztük, úgyhogy próbálunk haladni a kor szellemének megfelelően.

Milyen státuszban foglalkoztatják a megfigyelőiket a klubok?

Külföldön különféle munkakörök vannak: játékosmegfigyelők, első csapatnál, utánpótlás mellett, esetleg videóelemzőként. A legtöbb helyen teljes munkaidőben, míg emellett részmunkaidős kolléga is van. Idehaza, ahol egyáltalán van olyan, aki ezzel foglalkozzon, ott is nagyrészt összemosódnak a korábban említett szerepek.

Mi a különbség a 10-15 évvel ezelőtti és a jelenlegi magyar átigazolási piacon tapasztalt módszerek között?

Hatalmas különbség van. Magyarországon 10-15 éve nem volt semmiféle scouting. Én a legelső ajánlást még Garami Józsi bácsinak tettem, amikor a Fradinál volt. Nemzetközi szinten a nyugati klubok már akkor DVD-s anyagokkal dolgoztak. Nem beszélve a mostani szintről. Most bekapcsolod a számítógépet és Wyscouton, Instaton mindent elérsz. Mostanra megszűntek azok az ügyeskedések, hogy összevágott videók alapján igazolnak.

Idehaza 5-6 éve kezdtek el mozgolódni néhány itthoni klubnál a scouting részleg kialakítása irányában. Addig az ügynökségek végezték a scouting tevékenységet a klubok helyett. A kluboktól nagy ritkán elmentek megnézni egy-egy játékost, de inkább az volt jellemző, hogy elhívtak a beajánlottak közül néhányat próbajátékra. Mostanra a próbajátékok kora leáldozóban van.

Van felső határ külföldön és idehaza egy-egy játékosigazolásra fordítható összegnél?

Nemzetközi szinten lényegében nincs. A jó játékosért nagy csaták folynak, nem tudom, ki hol húzta meg a határt. Ez is egy relatív dolog. Ha egy nagyon jó játékost le akarsz igazolni, az sok pénzbe kerül. A magyar csapatok nagyon korán kiszállnak a versenyből. „Licitben” lényegében nem tudnak részt venni. Jó felderítéssel, jó játékoshoz hozzá lehet férni nyomott áron vagy akár ingyen is, ha közeleg a szerződésének lejárata. Nemzetközi relációban a legjobb példa erre Alexis Sanchez, akit féláron, egyharmad áron lőttek be a piacon. Áron alul vásárolták, ezért is tudtak neki magas fizetést ajánlani. Ezért lehet adott esetben jóval magasabb fizetése egy-egy játékosoknak. Ha én vagyok a klubvezető és van egy fix büdzsém, akkor nekem teljesen mindegy, hogy a játékosnak fizetek, vagy egy csapatnak, így is, úgy is kiadás. Ezt úgy kell számolni, ha két évig nálam van egy játékos, akkor ennyibe és ennyibe kerül.

skysports-alexis-sanchez-manchester-united_4219545
Alexis Sanchez (Forrás: Sky Sports)

A kluboknak vannak specifikus szempontrendszerei a keresett játékosokkal szemben vagy nagyrészt pusztán “jó” játékosokat keresnek, akiket aztán megpróbálnak beépíteni?

Általában vannak szempontrendszerek. Megmondják előre, hogy milyen posztra, milyen típusú játékost, mennyiért keresnek.

Melyek azok a külföldi klubok/országok amelyeknek a scouting rendszerét vagy legalább bizonyos elemeit érdemes lenne átemelni?

Olaszországban és Angliában legerősebb a scouting, itt van a legnagyobb kultúrája a játékosmegfigyelésnek. A klubok közül kiemelném az Udinesét és a Southamptont. Ezek a csapatok a sikeres transzfereik nagyrészét a scouting rendszerüknek köszönhetik. Kelet-Európában a Lech Poznan hálózata nagyon erős és hatékony.

A menedzserirodák hogyan választják ki játékosügyfeleiket? Játékosok is megkereshetik az irodát, hogy képviseljék őket? Ilyen esetben az iroda mérlegeli, hogy érdemes-e a játékossal foglalkozni?

Az esetek döntő többségében mi keressük meg a jobb képességű játékosokat. Ha a játékos keresi meg az ügynökséget, ott már valami baj van. Mi elég jó lefedettséggel rendelkezünk a piacon, ismerjük az utánpótlás korosztályoktól felfelé az NB2-vel bezárólag azokat a játékosokat, akiket érdemes ismerni és őket adott esetben meg is keressük.

Mi a véleményed az olyan esetekről, mint ami Gigi Donnarumma és ügynöke, Mino Raiola illetve a Milan közt kialakult? Szerinted Raiola túl messzire ment vagy ez még pusztán érdekérvényesítés? Van határ, amit egy ügynöknek be kellene tartania? Melyek azok a szempontok, amelyek alapján az ügyfelei érdekeit képviseli egy korrekt játékosügynök?

Nekik sok ügyük volt… Elméletileg van egy etikai kódex, ami alapján az ügynököknek dolgoznunk kell. Ezt alá is írja mindenki, amikor a regisztrációját megcsinálja és ehhez tartania is kell magát. Az más kérdés, hogy az ebben foglaltakat mennyire tartják be. A kódexben ráadásul csak általános elvek vannak megfogalmazva. A konkrét esetek megítélése pedig relatív. Azt írja a kódex, mindig etikusan járjunk el. Ezek szerint Raiola szemüvegén keresztül, amit ő csinált, az etikus. Én mindig azt mondom, hogy meg kell hallgatni a másik felet is. Lehet, hogy ők elmentek a határig, a kérdés az, hogy milyen volt a klub a reakciója. Nem mindig az ügynök és a játékos a rossz, általában a klubok adják ki a kommunikációt, gyakran átdobják a felelősséget az ügynökre és a játékosra.

DonnaRaiola-1170x658
Donnarumma és Mino Raiola (Forrás: Stile Milan)

Kik szerinted a legtehetségesebb magyar fiatalok, akik a jövőben meghatározóak lehetnek a magyar futballban?

Én a 2000-es korosztályt mondanám, ott látok egy-két fiatalt, akikben van potenciál. Mindenekelőtt Szoboszlai Dominik és Csoboth Kevin.

Szerinted jól működik jelenleg a magyar utánpótlás kiválasztása?

A scoutinghoz értek. Az utánpótlásban én nem vagyok szakember, nagyon nem szeretnék állást foglalni, de a tények magukért beszélnek. Nincs meghatározó játékosunk hosszú évek óta egy nyugati bajnokságban sem, ez megmutatja, mennyire hatékony az utánpótlásunk. De nem akarok okoskodni, nem élek benne.

Vannak jelek arra, ha egy játékos a „kitörés előtti” időszakába érkezett? Illetve fordítva: vannak arra utaló jelek, hogy egy idősödő játékos teljesítményi szintje a közeljövőben meredeken esni fog?

Nem. Azt gondolom ezt nem lehet kiszűrni. Van olyan 36-37 éves játékos, akikben még mindig van potenciál. Itt van Király Gábor, aki 41 évesen még mindig véd. Lehet, hogy valaki már 35 éves korában azt tanácsolta neki, hogy hagyja abba, pedig még most is motivált, és jó állapotban van. Ilyen volt a Szűcs Lajos is.

A játékosmegfigyelők szempontjából nehezebb egy átigazolást a téli ablak idejére időzíteni? Vannak esetleg ennek az időszaknak előnyei?

A téli mindig nehezebb, az esetek döntő többségében őszi-tavaszi rendszerben játszanak a csapatok, így jóval kevesebb szerződés fut ki ekkorra, így többet kérhetnek egy-egy játékosért.

Melyek voltak a legfontosabb, leghasznosabb infók, amelyeket a londoni Wycout fórumon tapasztaltál? Láttál idehaza eddig nem túl közismert, új trendeket?

Úgy érzem, vannak ráutaló jelek, hogy a kölcsön szerződések fel fognak értékelődni. Ez valószínűleg az FFP (Financial Fair Play – szerk.) miatt van, minden klub addig nyújtózkodhat, amíg a takaró ér, és a kölcsönszerződések rugalmasabbak. Olaszországban ez különösen gyakori.

A terület iránt érdeklődőknek mit a tanácsolsz? Merre induljanak? Hol tanulhatnak a scoutingról, hol szerezhetnek tapasztalatot?

Véleményem szerint a legfontosabb, hogy az elérhető szakmai tudás megszerzése után, mert ugye ez autodidakta módon nem igazán tanulható, valami szakmai gyakorlatra tegyenek szert. Ha van rá lehetőségük, akár ingyen is menjenek el dolgozni, hogy tapasztalatra tegyenek szert, hiszen ez egy új terület és biztosan lesz igény a munkájukra a jövőben.

Köszönjük az interjút!

Nagy Viliam és Kovács Soma

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s